Marci képekben

Apa és Anya kicsinek...asszem igazán jól összehoztuk kettőnkből :D

Apával <3

imádom :D

örömaköbön 

nyuszi a fűben :)

vigyorim (kedvenc képem Róla)

kis szívtipró :D

Kórházi napok

Azt hiszem életemben először szerettem kórházban lenni.Egy ágyas VIP szobában voltam.Ez volt a vágyam és szerencsére teljesült is.Járhattam volna úgy is,hogy bocsi de foglalt.
Szóval miután megszületett Marci ugye volt 2 óránk még a szülőszobán.Majd Őt elvitték,én beültem egy tolókocsiba,Zoli összepakolta a motyómat és irány a 8.emelet.A szobám rögtön a folyosó elején volt,szinte a babákkal szemben.Én voltam Hozzájuk legközelebb :)
Helga elköszönt-ez 2-1/2 3 magasságában lehetett-Csórikám reggel jöhetett vissza dolgozni,mondta majd benéz a délelőtt folyamán.Zoli elpakolászta a cuccomat és hazament.Azaz kint várták a Barátok a folyosón :)
Jó fejek voltak nagyon,a legjobb Barátaink valami csoda folytán-ez a mai napig nem derült ki hogyan-de még a szülőszobába is bejöttek.Anno mikor 8 éve megszületett a Kislányuk mi is bementünk...visszakaptam :))
Szóval Zoli hazament,azaz nem haza hanem Anyósékhoz.Élménybeszámolót tartott-elmesélésből tudom,hogy lelkes volt,fáradt,izgatott,boldog-én pedig próbáltam aludni.Szerintem nem árulok el nagy titkot,de egy szemhunyásnyit sem aludtam.Küldtem az sms-eket,százszor lejátszottam a szülést a fejemben és  izgatottan vártam a reggelt,hogy újra a kezemben foghassam a Kisfiamat.Atyaég Anya lettem.

Reggel hatkor volt az "osztás"...

Egész nap velem volt,22 órakor szedték Őket össze.Első nap este már nagyon fáradt voltam.nyolc óra magasságában úgy döntöttem lesz ami lesz megpróbálkozom beadni korábban,egyszerűen ülve majdnem elaludtam.Ekkor már 36 órája ébren voltam.Belementek.Letettem a kis kosarába a csecsemősöknél,de nagyon-nagyon sírt.Én persze felvettem és visszavittem a szobámba.A szívem mintha ki akarták volna tépni,egyszerűen nem tudtam otthagyni.A menetrend egyébként ugyanaz volt minden nap...hatkor osztás,ciciztetés,7-8 között összeszedték Őket,vizit,reggeli...majd újra osztás.Egész nap velünk voltak,majd este 8 órakor gátkezelés-akinek volt ugye gátmetszés-majd 22 órakor összeszedték Őket.

Összességében véve abszolút meg voltam elégedve a kórházzal,jó volt hogy VIP szobában voltam és Zoli is bent tudott így velünk lenni délutánonként a szobában,a Szülésznőmmel maximálisan elégedett vagyok a mai napig,a legjobb választás volt.Ha a Jóisten is  úgy ítéli meg,hogy alkalmasak vagyunk Tesókra is...az Ő személye biztos számomra.

Az álom valóra vált

2012.08.27-ét írtuk.Hajnali 4-kor arra ébredtem,hogy fáj a hasam.Először nem is tulajdonítottam nagy jelentőséget neki-gondoltam az előző napi borzasztóan csípős leves eredménye-majd jött a következő és a következő.Elkezdtem mérni...átlag 8 perc telt el a két fájás között.Szóval így kezdődött...

Egyébként egyedül aludtam épp,Apukád a nappaliban a tévé előtt-ahogy azóta többször is-horpasztott.

Nos...engedtem magamnak egy jó meleg fürdőt.Ugye ezt mondják,hogy ha kamu a fájás akkor elmúlik tőle,ha igazi akkor felerősödik.Nem múlt el...Visszafeküdtem.Izgatott voltam.Tudtam,hogy elindultál a nagy úton...Apának nem szóltam.Egyelőre nem akartam felizgatni.Próbáltam visszaaludni,de természetesen nem ment.Mértem az időt és százszor elképzeltem milyen is lesz,milyen is leszel....

Kicsit később kimentem pisilni...visszafelé jövet Apa felébredt.Mondtam Neki,hogy menjen be a hálóba ott mégiscsak kényelmesebb.Jól vagy?-kérdezte.Mondtam minden oké,azt hiszem itt az idő.(így lassan fél év elteltével ahogy ezeket a sorokat írom könnyek gyűltek a szemembe).Gondolhatod,hogy onnantól le sem tudta hunyni a szemét :) Én mértem,pisilni jártam-majd az egyik ilyen alkalommal távozott a nyákdugó-Apa pedig folyton kérdezősködött.Borzasztó ideges volt.Azt mondta Ő még nem készült fel.Ez akkor abban a pillanatban nagyon viccesen hangzott,hisz volt rá 9 hónapja.

Én visszafeküdtem,Apa felöltözött és lement dolgozni.A fájások ekkor 6 percesek lettek.Felhívtam Helgát,a Szülésznőt hogy mi a helyzet.Azt mondta nyugi.Pihenjek még,várjuk meg míg lemegy a reggeli csúcsforgalom és szépen lassan induljunk el befelé.Újra lezuhanyoztam,"megborotválkoztam" és egy utolsó pillantást vetettem a kórházi pakkomra.Közben-szezon lévén-jöttek a telefonok...két fájás között eladtam 1-2 klímát.Megírtam pár számlát,majd miután megérkeztek a 4 perces fájások lesétáltam (50 lépcsőfok) és szóltam Apának,hogy menjen zuhanyozni és ha lehet borotválkozzon is meg.De most akkor mi van???Megyünk???Iszonyúan nevettünk...

Miközben készülődött összepakoltam mindent,kicsit tettem-vettem hogy mégis valamicske rend legyen már.Mondtam,hogy előbb a raktár felé kell menni,mert fel kell adni futárral két gépet.Vigyük el a számlát stb...

Meg is jegyezték a Fiúk-amit azelőtt többször is viccesen,hogy onnan fogok szülni menni-hogy mit keresek én még mindig ott.Mondom,nyugi Srácok idő van :)) Beültem a kocsiba,mert ekkor már 4 percesek voltak a fájások és némelyik elég erős volt.Apa még rágyújtott...Mondtam is,hogy nem sokan mennek így szülni ahogy mi az tuti.

Azért menet közben többször bevillant-főleg mikor kimaradtak fájások-hogy mi van,ha mégsem szülünk.Mi van,ha hazaküldenek?Nem akarom....nem túl lenni szerettem volna rajta,hanem végre a kezemben fogni Téged.Meglátni az arcod,amit olyan sokszor elképzeltem.Megérinteni...

Szerencsére az úton minden rendben volt-a rettegett M0 nem fogott ki rajtunk-fél óra alatt beértünk.

Felmentünk a 8.emeletre.Ráraktak a ctg-re ami szép egyenletes és sűrű fájásokat mutatott.Meg is lepődtek.

Közben megérkezett Dokibácsi is.Megvizsgált és abban maradtunk,hogy egyelőre várunk.Lehet,hogy éjszakára hazaenged és reggel visszajövünk,de az is elképzelhető hogy maradunk.Egy biztos:reggelre Baba lesz.A délutáni ctg-től is sok függ majd.Ehettem,ihattam és ekkor felhívtuk a leendő Nagyszülőket,hogy történés van J Ki nyugodtabban ki kevésbé nyugodtan fogadta a hírt.Kiültünk a kórház kertjébe és megreggeliztünk,majd újra felmentünk.A következő ctg-t már a szülőszobán csinálták.Szerencsénkre SENKI nem szült épp és a legszebb,legtágasabb szülőszoba szabad volt.Helga egyből ide tett be minket.Franciaágy,kád,labda J minden rendelkezésre állt.Mörfi…a fájások nem voltak olyan szépek.Kicsit kétségbe estem,hogy akkor most mehetünk haza,de még hátra volt a méhszájvizsgálat.1 ujjnyi!Juhéééé.Maradunk! J Ugye eddig nem jelentkeztünk be.Le kellett menni a betegirányítóba és „becsekkolni”.Kisétáltunk a kocsihoz a bőröndért,ekkorra én mint egy pingvin csoszogtam és az egyre erősödő fájásoknak köszönhetően sokszor meg kellett állnom.Apa mondta maradjak,majd Ő behozza a cuccokat,de én erősködtem hogy sétálni akarok.Nos,ezt később átértékeltem…Érdekes látványt nyújtahattam,mivel többen is odajöttek hogy segíthetnek-e.Mondom semmi gond,”csak” vajúdok.Szóval felvettek.Irány a kilencedik emelet.Kipakoltam és Helga újra rákötött a ctg-re.Apa addig ledőlt az ágyra.És elaludt.Még horkolt is J Én is nagyon fáradtnak éreztem magam,de elaludni nem bírtam.Fájások oké,ismét méhszájvizsgálat.Iszonyúan fájt.Még mindig 1cm.Helga mondta következő alkalommal burkot repeszt,mert igaz hogy valahonnan folydogál a magzatvizem,de még bőven van.Kérdeztem az meg milyen…mire számítsak?Asszem nem kellett volna,néha jobb a boldog tudatlanság.Végül korántsem fájt annyira mint számítottam rá,semmivel nem volt rosszabb,mint maga a méhszájvizsgálat.Egyébként ekkorra 2 ujjnyi volt a tágulás.

Körülbelül 5 óra magasságában járhattunk,Apa ekkor hazaugrott mert jött az sms,hogy valami lecsapta a biztosítékot és nem volt áram otthon.Nem akartuk,hogy leolvadjon a hűtő.Egyedül maradtam.Egyedül a gondolataimmal,az érzéseimmel.Féltem.Féltem az ismeretlentől,a fájdalomtól.Boldog voltam.Boldog hogy nemsokára Anya leszek.Izgatott voltam.Izgatott,hogy nemsokára mepillantalak.És egy kicsit szomorú.Szomorú,hogy vége ennek a csodálatos állapotnak.Az állapotnak Veled a pocakomban,a 9 hónap szimbiózisnak aminek minden percét élveztem.Vége a Csodának,de egy új Csoda kezdődik…

Közben Apa visszaért,egymást követte a méhszájvizsgálat és a ctg és a fájások ekkorra brutálisak lettek.Vajúdtam labdán-nagyon fájt-a gravitációnak köszönhetően talán ekkor voltak a legerősebb fájások,majd beültem a kádba.Huh,ez nagyon jól esett.Hirtelen mintha nem éreztem volna a fájásokat vagy legalábbis sokkal enyhébbek lettek volna.Na persze ideig-óráig.Miközben „lubickoltam” végre megérkezett Dokibácsi-aki eddig a magánrendelőjében volt-és véget ért a pihenés.Megvizsgált,ha jól emlékszem ekkor 3 ujjnyi volt a méhszáj.Felgyorsította az eseményeket.Azt mondta visszamegyünk,vegyem át a kórházi köntöst,bekötik az oxitocint és két órán belül kész vagyunk.Egyelőre nem tudtam elhinni.Az oxinak köszönhetően az eddigi brutál fájásaim még durvábbak lettek.Apa nézte az értékeket folyamatosan.Szerencsére a szívhang rendben volt végig…és 1-2 fájásnál még Apa is felszisszent,meg is jegyezte hogy ez most fájhatott.Ááá

Dokibácsi mondta,hogy következő fájásnál erősen koncentráljak…ekkor elsimította a méhszájat.Megjegyezte,hogy ügyes voltam és most nagyon sokat haladtunk előre.

Fájást fájás követett,Helga mondta hogy akkor szóljak,ha a fájás végén úgy érzem hogy nem tudom abbahagyni,mintha kakilnom kellene,akkor fogunk szülni.Pfff na az meg milyen gondoltam magamban,kétségbe estem ,szerettem volna felgyorsítani az eseményeket.Pár fájás után ennek is eljött az ideje.Szóltam,hogy azt hiszem azt érzem amit kell.Bejött Dokibácsi…Mondta,hogy két fájást megvárunk ,ne nyomjak.Na jah,mintha az olyan könnyű lenne.Következőnél nyomhattam.Látta a fejedet,de ekkor én már annyira fáradt voltam,hogy szinte  önkívületi állapotban mondtam Apának,hogy nem tudom megcsinálni.Ő pedig csak törölgette a homlokom,fogta a kezem és azt mondta,hogy MEGCSINÁLOD.Erős vagy,mindjárt vége.Nem ment…Csak azt hallottam:hozzátok a kék vákuumot.Jöttek-mentek az emberek körülöttem,közben megérkeztek a csecsemősök,Helga bemosakodott.A gátmetszésből semmit nem éreztem,két fájás között felkerült a vákuum és-ezt már csak elmesélésből tudom-a második tolásra ,2012.08.28-án 0.23 perckor világra jöttél.Abban a pillanatban minden fájdalmam (egy kis időre) elmúlt,ahogy éreztem a kis Testedet kicsusszanni. Visszarogytam az ágyra.Egy gyors pillantást vetettem Rád,Apa pedig annyit mondott:köszönöm!Szeretlek.

Elvittek…hallottam,hogy sírsz.Én pedig mérhetetlenül örültem a hangodnak.Megmosdattak,lemértek (3700 gramm,52 centi) és szépen becsomagoltak.Szóltak Apának,hogy mehet és vigye a fényképezőgépet is.A következő 1 óra a Tiétek volt KETTESBEN.

Eközben engem elkezdtek varrni.Mivel belül is szakadtam kb 8 centit ezért szép kis külső-belső varrattal lettem gazdagabb.Nagyon fájt.Türelmetlen voltam és fáradt.Türelmetlen,mert szerettelek volna végre megérinteni.Megfogni.Végre végeztek és átmehettem a franciaágyra.Odafektettek Mellém és ott,akkor,abban a pillanatban minden megváltozott.Semmi nem érdekelt,minden addigi küzdelmet elfelejtettem,semmi nem fájt csak néztelek és az álmom valóra vált.

Kaptunk két órát Hármasban.Cicire tettelek és Te egyből olyan erősen és ügyesen szopiztál,mintha világ életedben ezt csináltad volna .

Új fejezet kezdődött…Veled.

Élet a pocakon kívül...

Itt folytatódik pár héten belül...

4D újratöltve

Ezekkel még adós vagyok...06.27-i képek.

33+1 avagy a csupasz valóság

Alakul a Babaszoba

Ma összeraktuk Apóssal közösen a komódot...végreeee!Most már elkezdhetem a mosás-vasalás-pakolás fázist.Még a legjobb indulattal sem nevezhető késznek a dolog...szegőlécet le kell rakni,vettem egy lebegőpolcot a komód fölé,azt fel kell fúrni,kiságyat összerakni...na ha ezek meglesznek akkor talán mondhatom,hogy "kész".

4D

Régóta tervben volt-részemről-egy 4D uh...Zoli nem lelkesedett az ötletért,ki tudja miért?!Szerencsére Dokibácsi rákérdezett a múltkori vizsgálaton,hogy voltunk-e?Mert hogy ott azért tüzetesebben meg tudják nézni,jobban látni mindent mint a sima uh-on.Ennek köszönhetően Zoli is belement és 06.07-én 19.20-ra jelenésünk volt Érden a Korall házban levő rendelőben.Nagyon kedves,szimpatikus Úr volt a szonográfus.Kérdezte,hogy van valami probléma vagy csak babamozira jöttünk?Mondtuk,hogy minden rendben...Felvilágosított,hogy először méricskélni fog,megnézi a Babát és majd utána kezdődik a "mozizás".
És újfent meg kellett állapítanom,hogy Marci tiszta Apja.És nem csak az álla...Hiába kértem egész nap,hogy este ügyes legyen,hiába ígértem be Neki fagyit,hiába volt minden Kiskirályfi végig alaudta az egész ultrahangot...mert Ő megteheti :) Egész nap pörgött-forgott,ahogy kijöttünk a rendelőből szintén,ugyanezt művelte éjszaka is...persze azt a 20 percet a kezével az arca előtt kellett végig szuszmákolnia.Nem is Ő lenne...már most megmutatta,hogy úgyis az van amit Ő akar.Szegény doki mindent megtett,mondta forduljak oldalra,álljak fel,ugráljak,üljek egy kicsit,de végül Ő is feladta...így jártunk.Egyébként Marci szép fejlett,egészséges Baba,meglepően izmos karokkal.A feje alapján 3 héttel idősebb :))

És akkor íme Ő:

Marci les

Tegnap 18.40-re volt jelenésünk H dokihoz.Immár az új rendelőjébe,a Mom Parkba.Szerencsére egyből megtaláltuk-a mozi helyén alakították ki,full etxra stb-a recepción újra fel kellett venni az adatokat,majd irány a váró.Kb 5 percet ülhettünk ott,egy Hölgy volt előttem.Majd kikukkantott Icus és bebocsátást nyertünk.Kötelező udvariassági körök után vérnyomásmérés (120/80), vetkőzés majd Dokibácsi megállapította,hogy szupi vaskos a méhszáj.Villany lekapcs és elkezdődött a mozi.Éreztem-majd szóvá is tette,hogy tele vagyok-hogy el kellett volna mennem pisilni,de nem tudtam merre van a mosdó...szám meg nincs hihi.Na mindegy is a lényeget láttuk.Marci még mindig kukis-ahogy dokibácsi szokta volt mondani ott a töke-és olyan nagy már,hogy igazából ezek az uh-ok már nem is annyira érdekesek.Azt láttam ugyan és akkor el is érzékenyültem,hogy édes kis husis keze van,amit ökölbe szorított és a feje mellett volt.
A gép pont egy héttel idősebbnek mérte,mint a mensi alapján-de ugye ez nálam egy fiktív dátum,hisz igazából az utolsó mensi 2011.11.01-én volt,míg mi a 12.01-hez számolunk mindent-így tegnap volt Marcus 27+4.Bár ha a nagy,okos fejét nézzük-amit remélem az Apjától örökölt-akkor 29 hetesnek számít :))

Méretek:

BPD-73,3
OFD-88,4
HC-246,4
AC-212,7
f-52,2

Becsült súly:980 gramm!

Legközelebb 4 hét múlva találkozunk,addig még meg kell ejtenem egy kontroll vérvételt a vas miatt.Július közepén pedig randi a szülésznővel.

ezazamaz

Nincs túl jó napom.Egész nap,sőt éjjel óta fáj a hasam.Hajnalban azon gondolkodtam,hogy felébresztem Zolit...közben meg imádkoztam,hogy nagyon nem kéne még.Igazából nem tudom eldönteni,hogy a gyomrom fáj vagy a hasam,hogy görcsöl-e vagy teljesen más érzés...Reggel megosztottam Vele is az éjjel történteket,a reakció:biztosan nőtt.A kis optimista...Azt nem tudom,hogy milyen dolgok történnek odabent,az biztos,hogy Marci jól érzi Magát,egész nap-talán a szokásosnál is többet-mocorog.Még 10 hetet kérek 2in1!!!

Van itt más is...tegnap kiderült,hogy Anyósomék 04.28-án összeházasodtak.Semmit nem tudtunk Róla.Teljesen titokban,2 tanúval...Júliusban valamikor lesz esküvői ebéd a Trófeában,hogy azért mégiscsak legyen egy kis családi ünneplés.Régóta lógott a levegőben,de nem ilyen formán képzeltük...mindenesetre örülünk.

A költözéssel jól állunk és eredetileg ma-holnap magasságában már terveink között szerepelt,hogy ott is alszunk,DE...kiderült,hogy a vadiúj fürdőkádunk lukas :(( Így míg az nem oldódik meg sajna nem tudjuk áttenni a székhelyünk.Sebaj...már tényleg csak napok kérdése!!!

Jah,és nem utolsósorban jövő hétfőn,azaz 06.04-én UH!

Telnek a napok...

Pár nap és belelépek a 26.hétbe.Még mindig teljesen hihetetlen...hihetetlen,hogy mindez velem/velünk történik.Hogy lesz egy pici Babánk,Marci akit már most nagyon szeretünk.Néha elképzelem milyen lesz az arca-tervben is van egy 4D ultrahang,ha a Főnök is belemegy-nyugodt baba lesz-e,vajon idekint is ilyen sokat fog-e csuklani.A szülés egyelőre nem téma,nem tartok tőle és nem is nagyon beszélünk róla.Bár épp tegnap említettem meg Zolinak,hogy az egyik Ügyfelünk üzeni Apukának bent kell lenni.Naná,hogy a reakció tipikus Zolis...oké,beverek két viszkit és elleszek a sarokban,eljátszogatok a kamerával.Az a durva,hogy mindezt lelki szemeim előtt látom is.Ahogy a család leül a tv (vagy akármi) elé,hogy megnézze Marci születését,majd a kijelzőn megjelenik a kissé becsípett Férjem amint saját magát szórakoztatja a szülőszobán.Hmmmm.A rucikkal jól állunk-azt hiszem nagyon is-kiságy,kád,zenélő körforgó,kuka,szennyestartó,babakocsi pipa.Alakul a babaszoba is,ami nagyon kellene még az a pelenkázó komód...de nem izgulok időben meglesz az is,persze a sok aprósággal (és nem olyan aprósággal) együtt.
Marci nagyon aktív Baba,főleg este-hiába,az elejétől mondtam én,hogy tiszta Apja ez a gyerek-imádom amikor mozog,fészkelődik még akkor is ha az épp fizikális fájdalmat okoz.A legcsodálatosabb dolog ami az életben történt velem,amit a Sors megadott nekem,hogy Őrá várhatok.

és akkor egy mai,csak úgy....

Alakulunk...

Ezer hála és köszönet Katusnak a montázsért!!!!

3 év házasságban...

23.hét

Repül az idő...soha nem hittem el.Olyan hihetetlennek tűnt számomra mikor mindenki azt mondta mindjárt itt a 12.hét,aztán pedig csak úgy hipp-hopp eltelik...Már a 23.héten járok.Túl vagyok a Csoda felén.Még 15 hetet kérek 2in1 aztán kibújhat Marci.A Kisfiunk,akit már most imádunk.Sokszor elképzelem vajon hogy is fog kinézni,kire fog hasonlítani,lesz-e haja...de csak egy dolgot kérek esténként az Angyalkáktól,hogy minden rendben legyen Vele és egészséges legyen.Na és ráadásként,hogy nagyon várjuk,de csak a 38.hét után :)

Tegnap voltunk Marci-lesen.Kíváncsi voltam,mert 5 hét telt el az előző uh óta...
Megkaptam a vérvétel eredményét a terheléses cukrom szuper,bőven a felső határ alatt van,viszont vashiányos anímiám van.Femibion vasat kell szednem,céklatabit és sok húst enni...na de ez legyen a legnagyobb baj.Marcival minden rendben és ahogy sejtettem fejfekvéses :) éreztem múlt héten,hogy megfordult.Magzatvíz mennyisége átlagos,a lepény mellső fali.Kis Drágám becsült súlya 570 gr és a méretek alapján napra pontosan 23+2 nap.
BPD 59mm
HC181,3mm
AC 207,3 mm
THQ 52,8mm
FL 41mm
Amúgy továbbra is kis ficánka,sokat mozog...egyszerűen imádom.Őt is és ezt az állapotot is.

Növekszünk

Marci is és én is...A pocak növekedésének kifejezetten örülök, ezzel nincs is bajom imááádom...csak az a nyomorult mérleg.A mai mérlegelés eredménye 6 kg plusz.Az már most borítékolható,hogy a kitűzött maximum gyarapodás felejtős.De nem is ez a lényeg,ha gurulni fogok sem érdekel,csak az a fránya hiúság...
A legfontosabb PocakMarci aki egy csodacuki Kispasi,minimum akrobata lesz vagy focista :) Valamelyik nap beszélgettek az Apukájával,az egyik kintről míg a másik bentről csinálta kb ugyanazt...nekem nem volt annyira kellemes.Sokat ficereg és egyre látványosabban.Továbbra is teljesen jól viselem ezt az állapotot,imádom,hogy növekszik a hasam és a korai nyár beköszöntével egyre aktívabb is vagyok.Nem szeretek itthon ülni,hajt a tettvágy.Sokat vagyok a háznál,pár héten belül költözni szeretnénk.Ma eljutottam fodrászhoz is egy év után,voltam turizni,megint sikerült irtó klassz cuccokat beszereznem fillérekért...barátnőzök,vásárolgatok a házba és szerencsére a klíma szezon is beindulni látszik.
Kedden megyek dokibácsihoz vizsgálatra...hogy ultrahangot is csinál-e passz,de gondolom lesz méhszájkukk és végre megtudom a terheléses cukor eredményemet.Mivel a Sasadi úti rendelőjétől már elköszönt,de a Mom-ban még nincs így a kórházba kell mennem.Gyanítom MarciApu nélkül...

Fotók coming soon

Tádáám

direkt sötét....de a lényeg látszik

pocak 22+5

a legújabb turis szerzeményeim 1800 Ft

18.heti uh

A jó Afp eredmény birtokában mentünk szerdán a 18.heti uh-ra.Egyáltalán nem izgultam,inkább izgatott voltam,hogy Marci Marci-e még mindig?!Szokásos 18.00-ra volt időpontunk-még a Sasadi útra,utoljára-pontosan érkeztünk és egyből bebocsátást is nyertünk,mivel nem volt előttünk senki.Adategyeztetés,leletek rendben,vetkőzés,székbe fel....méhszáj teljesen zárt juhééé.Öltözés vissza,majd irány a másik szoba,ahogy Apa mondta jön a babamozi.Ahogy dokibácsi a hasamra tette az uh fejet abban a pillanatban megjelent a Drágánk,jó szokása szerint az ujjával a szájában :D Mindene rendben van,megnéztük a szívkamrákat,a kezeit,lábait,gerincét...és a lába közé is bepillantást engedett.

Semmi kétség,Marci továbbra is Marci...vulgárisan fogalmazó dokker szerint ennek a gyereknek már nem fog kinőni a punája :D

BPD:39,3mm
HC:145mm
AC:125,4mm
THQ:37,3mm
FL:27,5mm

258 gramm!

Lepény melső fali,magzatvíz menny. átlagos.
Így állunk...3 hét múlva terheléses cukor,szerencsémre tej+zsömle kombóval juhééé.

Marci-lak

Miléna vagy Marci?

Elérkezett az újabb babales ideje.Bíztam benne,hogy Zigi megmutatja mit is rejt a lábai között.Persze nyilván nem ez volt a legfontosabb,leginkább az érdekelt,hogy minden rendben legyen odabent...
2012.03.14-én 18.00-ra volt jelenésünk-talán utolsó alkalommal ebben a rendelőben-dokibácsihoz.Nem voltak előttünk így egyből be is hívott.Adatokat egyeztettünk,majd mondta,hogy csüccs fel és megnézi a méhszájat majd irány a hasi uh...Mondom,ha már itt vagyok és így is-úgy is ott lent matat akkor ugyan legyen már olyan kedves és vegyen kenetet.Méhszáj teljesen zárt,a méh szépet nőtt...kenetet levette (kedden lesz eredmény).Ezután átmentünk a másik szobába és elkezdődött a babamozi.Előre felvázoltam,hogy ha a gyerkőc is úgy akarja akkor én szeretném tudni a nemét.Tök furi,hogy már keresni sem kellett,ahogy rátette az uh fejet a hasamra egyből ott volt Zigi.Jó fej volt,épp küzdött...ökölben volt a keze és a hüvelykujját próbálta bekapni,majd vakarta a fejét.Imádom!Gyönyörűen,ütemesen vert a szíve,mindene megvan,megszámoltuk az ujjait...

A méretek alapján 15+3 napos terhességnek felelnek meg az alábbi adatok:

Fej átmérő: 31mm
fej körtérfogat:110mm
has körtérfogat:91,8mm
combcsont:17,5mm
Ritmusos szívműködés,zárt hasfal és mellkas,4 végtag látható!

Dokibácsi szerint sajnos nem fogjuk látni mit is rejteget,mert épp úgy fekszik...hmmm,mondom keresgéljen csak :))Majd egyszercsak oldalra fordult...belelkesedtem,na mondom most??Ahh,nem épp felhúzza a térdét,nem lehet látni...mikor is,hoppácska ez itt egy kukac!

Tudtamtudtamtudtam!!!!Éreztem,az elejétől fogva mondtam,hogy Zigi tiszta Apja!És ez beigazolódott...minden szempontból.Azért kicsordult a könnyem ahogy néztem Zolit-próbáltam kitalálni vajon mit érezhet most-tudom,hogy a szíve mélyén kislányt várt...de én azt gondolom,hogy a Trónörökösnek is ugyanúgy örül!Lesz aki továbbviszi a nevét...

Jövő hét szerdán Afp...

Negatív...de nem a hangulatom

Pénteken,azaz 03.02-án már épp kilépni készültem a g-mail fiókomból mikor is valamilyen indíttatásból rákattintottam a spam mappára.Gyorsba elkezdtem kipipálgatni,hogy majd jól kitörlöm őket amikor is az egyik feladó neve ismerősen csengett.Mivel azt mondták,hogy hétfő magasságában érdeklődjek a kombinált szűrés eredményéről így meg sem fordult a fejemben,hogy esetleg hamarabb is kiderül a dolog...
A levélben ez állt:

Tisztelt Paulovics Bernadett !
Ezuton ertesitjuk, hogy az On Down-kor szuresi lelete a Jahn Ferenc Del-pesti Korhaz Nogyogyaszati Szakrendelesen elkeszult.
Leletet a Szakrendeloben veheti at, illetve megtekintheti a mellekelt csatolasban.
Udvozlettel
Jahn Ferenc Del-pesti Korhaz Nogyogyaszati Szakrendelese
www.jahndelpest.hu

Majd pedig a lényeg:

A szûrôvizsgálat eredménye : NEGATÍV
Down-kór kockázata (terminuskor):  1:2500

Edwards-kór kockázata (terminuskor):  1:50000

Nem is lehetett másképp!Persze azért borzasztóan örültem.

Aznap reggel a védőnőt is megjártam.Vittem magammal a kis pisimet,ugyan kukkantsa már meg mi a helyzet...Negatív!Ugye-ugye milyen érdekes...Van amikor a negatív eredménynek örülünk a legjobban.:D De ez így is van jól...

A jó eredmények örömére-vagy legalábbis erre fogtam-elmentem a Brendonba és az Elefáni bababoltba körülnézni.A Brendonban nem voltam elájulva a babakocsi-felhozataltól,szerintem-na persze a Stokke-n kívül-egyiket se vittem volna haza.A rucik annál cukibbak voltak.
Az Elefániban viszont ráleltem a neten már korábban kinézett Jané Slalom Matrix babakocsira.Huhh,élőben is szerelem!187.000 Ft-ot kóstál...
Az elhatározásommal ellentétben itt majdnem vettem Ziginek egy bodyt-igazából a jó híreket megünnepelvén-de ami aranyos lett volna és unisex az nagy méretben volt csak.Így egyelőre nem lett cuki Scamp body...ami késik nem múlik,ugyebár?!

Zigi-pocak

Próbálok egy montázst csinálni majd,úgy jobban nyomon követhető a változás,de egyelőre nem boldogulok vele.