12.hét-Kombinált szűrés

Nem is olyan régen még azt hittem sosem jön el ez a nap...beírogattam a naptárba a heteket és olyan távolinak tűnt a misztikus 12.hét.
02.23-án reggel 7.30-ra kellett mennem a Dél-Pesti kórházba,hogy elvégezzék a kombinált szűrést.Időben-túlságosan is-odaértünk,pedig nagyon ráérősen mentünk.Az egyik Barátunk fuvarozott,mert a kocsi ugye bemondta az unalmast.Szóval...odaértünk,betegfelvétel,majd irány a 8.emelet.Hirtelen ledöbbentem,senki a váróban,mintha ciánoztak volna.Leültünk,beszélgettünk,olyan gyorsan teltek a percek,hogy egyszer csak azt vettem észre 7.45 van...és a Dokim sehol.Próbáltam hívni,persze nem vette fel.Majd ezt még eljátszottam kétszer,mikor is egy számomra ismeretlen számról visszahívott.Mondtam,hogy megérkeztem,várom mint a messiást.Oké,csüccs le,mindjárt jön,késik...nem mondja??!!Észrevettem.Pár perc múlva meg is érkezett és egyből be is hívott.Már épp vetkőzni akartam volna,mikor megkérdi:Ember nem jön be?Naná,hogy jött...Felfeküdtem,hüvelyi uh-val kezdtünk.Zigi 2 cm-t nőtt egy hét alatt...alig akartuk elhinni.Megszámoltuk,megvan minden ujja...nagyon kis helyes volt.
CRL:61,8mm
petezsák:74mm
BPD:21,2mm
NT:1,9mm

Ugye,jelen esetben az utolsó adaton volt a hangsúly.A tarkóredő vastagságán,ami minden oldalon más-más értéket hoz fel felső határnak,de ez abszolút benne van a tartományban.Megnyugtató!!!Megnéztük még hasi uh-val is,és bekapcsolta a szívhangot is (ez az Apuka kedvence).
Felöltöztem,majd irány a vérvétel.Nem túl szívélyes néni fogadott,először rám sem nézett...épp akkor érkezett meg H doki asszisztense-akivel a magánrendelőjében is együtt dolgozik-megismert,majd kérdezte szóltam-e már miért vagyok itt.Mondom még nem volt rá lehetőségem.A nem túl kedves néni-akiről időközben kiderült,hogy az egyik legjobb szülésznő-közölte üljek le,mert Ő most reggelit fog kirakni.Mondom oké,a Fiúkat leküldtem a büfébe mert ez nem lesz rövid menet,illetve egy vizet hozzanak már fel.Közben beszélgettem egy nagyon kedves Lánnyal,akik ketteskén dolgoznak épp és nagyon nem akar összejönni.A Kislánya az Istvánban született és irtó rossz tapasztalatai vannak a kórházról,a másodikat mindenképp a Dél-Pestiben szeretné világra hozni.Időközben Z néni végzett a reggeli kipakolásával,de mégsem én következtem,hanem akik befekvésre vártak.Szerencsére nem voltak soka, és viszonylag gyorsan fel is vette Őket az osztályra úgyhogy végre leülhettem.És hirtelen milyen más volt.Az addig nem túl kedves néni abszolút szimpi lett.Beszúrta a tűt,majd megkérdezte hogy mennyit ittam.Mondom semennyit...az jó,mert konkrétan a vérem vákuumot képez és csak köpköd,kicsit hosszú lesz így,megspékelve egy kis rángatással.No mindegy,sikerült levenni egy kémcsővel és még csak be sem kékült másnapra.De legalább most már képben vagyok,hogy 1.nem kellett volna éhgyomorra mennem,2.a víz éhggyomornak számít.Azért a fiúknak megköszöntem,hogy időben felhozták a vizet!Kiderült,hogy az Uram épp akkor ért oda mikor a néni rángatta a vénámat és csórikám alapból fél a tűtől,de ez a látvány sokkolta...

Hazafelé útba ejtettük a Forgács Intézetet.A múltunk egyik fontos és meghatározó állomását.Szerencsére most valami sokkal szebb dolog miatt mentünk.Miután ugye kiderült,hogy Kisbabánk lesz felhívtam Őket,hogy a februári időpontomat adják oda másnak.Az igazgató főorvos akkor megkérdezte,hogy mi legyen a lefagyasztott embriónkkal.Szeretnénk-e tároltatni (ennek bizonyos költsége lenne),semmisítsék meg-na ebbe abszolút nem mentem volna bele-,vagy felajánljuk egy arra iagzán rászoruló Párnak.Ez utóbbit választottuk,azt hiszem gondolkodás nélkül.Ehhez azonban alá kellett írnunk egy nyilatkozatot,hogy pénz nélkül,anonim módon felajánljuk az embriót.Dokibácsi azt mondta nemes cselekedet volt,mi pedig azt hogy egy percig sem gondolkodtunk rajta és reméljük valaki nagyon-nagyon boldog lesz!!!Kicsit furcsa is,hogy Ziginek valahol lesz egy biológiai testvére,akit talán soha nem fog(unk) ismerni...de kívánom,hogy okozzon nagyon sok boldogságot egy arra érdemes Családnak!